Minden, amit a mesterséges intelligenciáról tudni kell, de sosem merted megkérdezni

Akár tetszik, akár nem, a mesterséges intelligencia jelenleg mindenki figyelmének középpontjában áll. Gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra hatalmas mennyiségű új eszköz bukkant fel a piacon, amelyeket milliárdok használnak nap mint nap, forradalmasítva a munkavégzés, a vásárlás, a kreativitás és a kommunikáció módszereit.

A mesterséges intelligencia hívei dicsérik a technológia potenciálját, mely szerintük felgyorsítja a produktivitást, jobb munkahelyeket teremt, javítja az oktatást és hatékonyabban kezeli a betegségeket. A mesterséges intelligencia szkeptikusai aggályokat vetnek fel a technológia munkahelyeket érintő zavaró hatásaival kapcsolatban, a félrevezetés lehetőségével és azzal, hogy esetleg véget vet az emberiségnek, ahogyan azt ismerjük. Zavaró módon a Szilícium-völgyben néhány vezető egyszerre vallja mindkét nézetet.

Az azonban világos, hogy a mesterséges intelligencia nem tűnik el, hanem nagyon gyorsan változik. Íme, minden, amit tudnod kell ahhoz, hogy lépést tudj tartani.

Mi az a mesterséges intelligencia?

A közvéleményben a "mesterséges intelligencia" talán gyilkos gépek képeit idézi fel, amelyek arra törekednek, hogy felülmúlják az embereket, és erre képesek is. De a tech iparban ez egy széles körű kifejezés, amely különböző eszközökre utal, amelyeket komplex feladatok elvégzésére képeznek ki, amelyek korábban valószínűleg valódi személy beavatkozását igényelték.

Ha használod az internetet, akkor szinte biztosan használsz olyan szolgáltatásokat, amelyek mesterséges intelligenciára támaszkodnak az adatok rendezéséhez, a tartalom szűréséhez és javaslatok tételéhez, többek között.

Ez a technológia teszi lehetővé, hogy a Netflix ajánljon filmeket, és segít a spam, a gyűlöletbeszéd és más alkalmatlan tartalmak eltávolításában a közösségi média hírfolyamodból. Mindent hajt, az automatikus helyesírási funkcióktól és a Google Fordítótól kezdve az arc felismerő szolgáltatásokig, amelyek utóbbiak a Microsoft szavaival "utánozzák az emberi képességet az emberi arcok felismerésére".

A mesterséges intelligencia sikeres lehet a legkülönbözőbb valós problémák, például a forgalmi jelzőlámpák valós idejű szabályozása a forgalmi torlódások kezelésére, vagy a szakemberek támogatása képek elemzésében a diagnózis felállítása érdekében. A mesterséges intelligencia szintén kulcsszerepet játszik az önvezető autók fejlesztésében, mivel hatalmas mennyiségű vizuális adatot dolgoz fel, hogy a járművek megértsék környezetüket.

Tehát miért beszél mindenki most a mesterséges intelligenciáról? A rövid válasz: a ChatGPT miatt.

Évekig a mesterséges intelligencia nagyrészt a hátterében működött a mindennapi szolgáltatásainknál. Ez megváltozott a ChatGPT néven ismert chatbot novemberi bevezetése után, amely a mesterséges intelligencia erejét középpontba helyezte.

Az emberek már használták a ChatGPT-t, az OpenAI által létrehozott eszközt, hogy peres ügyeket indítsanak, dalszövegeket írjanak és kutatási tanulmányok absztraktjait hozzanak létre, amelyek olyan jónak bizonyultak, hogy még néhány tudóst is becsaptak. Az eszköz még szabványos vizsgákon is átment. És a ChatGPT intenzív versenyt robbantott ki a technológiai cégek között, hogy hasonló eszközöket fejlesszenek és implementáljanak. A Microsoft és a Google bevezették a generatív mesterséges intelligencia által hajtott funkciókat, amelyek a ChatGPT alapján működnek, a leggyakrabban használt produktivitási eszközeikbe. A Meta, az Amazon és az Alibaba azt mondták, hogy ők is generatív mesterséges intelligencián alapuló eszközökön dolgoznak. És számos más vállalkozás is be akar szállni a játékba.

Ritka, hogy egy csúcstechnológia szinte egyik napról a másikra olyan közismertté váljon. Most az üzletek, az oktatók és a törvényhozók mind versenyeznek, hogy alkalmazkodni tudjanak.

Hogyan működik pontosan a generatív mesterséges intelligencia?

A generatív mesterséges intelligencia lehetővé teszi az eszközök számára, hogy írott munkát, képeket és akár audiót is létrehozzanak a felhasználóktól kapott indításokra válaszul. Ezeknek a válaszoknak az eléréséhez több nagy technológiai cég saját nagy nyelvmodelleket fejlesztett ki, amelyeket hatalmas mennyiségű online adaton képeztek ki. Ezeknek az adathalmazoknak a mérete és célja változhat. Például a ChatGPT változata, amely tavaly nyilvánosságra került, csak 2021-ig tartó adatokon lett kiképezve (most már naprakész).

Ezek a modellek egy mélytanulás nevű módszeren keresztül működnek, amely képes megtanulni a mintákat és az összefüggéseket a szavak között, így adhatnak prediktív válaszokat és generálhatnak releváns kimeneteket a felhasználói indításokhoz.

Miben különbözik a generatív mesterséges intelligencia az általános mesterséges intelligenciától (AGI)?

Bármennyire is lenyűgözőek lehetnek néhány generatív mesterséges intelligencia szolgáltatás, lényegében csak mintaillesztést végeznek. Ezek az eszközök képesek utánozni mások írását, vagy jóslatokat tenni arról, hogy mely szavak lehetnek relevánsak a válaszaikban, minden olyan adatra alapozva, amelyen korábban kiképztek őket.

Az AGI, más néven általános mesterséges intelligencia, ennél ambiciózusabb — és ijesztőbb — dolgot ígér.  Az AGI olyan technológiára utal, amely képes intelligens feladatokat ellátni, mint például a tanulás, az érvelés és az új helyzetekhez való alkalmazkodás, ahogyan azt az emberek teszik. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman előrevetítette a lehetőségét egy szuperintelligens AGI-nek, amely megváltoztathatja a világot, vagy talán visszaütve az emberiség végét okozhatja. Egyelőre azonban az AGI még mindig csak hipotetikus, tehát ne aggódjunk túl sokat miatta.

A Mesterséges Intelligencia Aranyláz: A hype és a valóság közötti egyensúly

Minden alkalommal, amikor egy technológia körül túl nagy a cs buzz, jó szkeptikusnak lenni — és ebből itt bizonyára sok van. A befektetők vonzódása a mesterséges intelligenciához segített beindítani egy nagy versenyt, hogy ki hozza ki a legjobban teljesítő és legjobban használható eszközöket, de a mesterséges intelligencia még mindig korlátokkal és buktatókkal rendelkezik.

Például, a generatív mesterséges intelligencia szolgáltatások még mindig csak olyan kimeneteket tudnak generálni, amelyeket már előzőleg látott adatokból megjósolhatnak. Azok, akik ezeket az eszközöket használják, gyakran találkoznak irreleváns válaszokkal, vagy azt találják, hogy az eszközök nem képesek megérteni a felhasználói indítások bonyolultságát.

Emellett vannak etikai kérdések is, amelyeket még nem oldottak meg. Hogyan szabályozzuk ezeket az eszközöket? Ki felelős, ha valaki visszaél velük? Milyen szerepet játszanak az adatvédelmi jogok?

Tehát igen, van hype, de ez nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia nem lényeges vagy hogy nem fog nagy hatást gyakorolni a társadalomra és a gazdaságra. Csak arra figyelmeztet, hogy még sok kérdés van, amit meg kell válaszolni.

Ellopja a munkámat?

A mesterséges intelligencia (AI) iránti félelem gyakran abból ered, hogy emberek millióinak állását veszélyeztetheti. A remény azonban az, hogy a mesterséges intelligencia segít az emberek millióinak munkájának hatékonyabbá tételében. A jelenlegi helyzet valahol a két véglet között található.

A vállalatok valószínűleg új munkavállalókra lesznek szükségük, hogy segítsenek nekik a mesterséges intelligencia eszközök implementálásában és kezelésében. A World Economic Forum (WEF) egyik legutóbbi becslése szerint az adatelemzők és -tudósok, a gépi tanulási szakértők és a kiberbiztonsági szakértők foglalkoztatása átlagosan 30%-kal nőhet 2027-re.

Ugyanakkor a mesterséges intelligencia terjedése valószínűleg veszélyeztet majd számos munkakört is. A WEF előrejelzése szerint 2027-re akár 26 millióval kevesebb adminisztratív és nyilvántartási munkahely lehet. Az adatrögzítők és a vezetői titkárok veszítik várhatóan a legtöbb állást.

Egyelőre világosan látható, hogy a mesterséges intelligencia mennyire korlátozottan képes az emberi munka önálló ellátására. Miután a CNET médium kísérletezett a mesterséges intelligencia segítségével írt cikkekkel, a Futurism tech weboldal ténybeli hibákat és egyes esetekben plágiumot talált különböző cikkekben. Hasonlóképpen, egy ügyvéd májusban híradásokba került, mert hamis bírósági eseteket idézett a bíró előtt, amelyeket a ChatGPT-től kapott. Egy eskü alatti nyilatkozatban az ügyvéd azt mondta, hogy soha nem használta a ChatGPT-t jogi kutatásokhoz, és "nem volt tudatában annak a lehetőségnek, hogy a tartalom hamis lehet."

Forrás: edition.cnn.com